Erős színekkel írok tollujjammal verseket, Lehullott ősz falevélen elküldöm őket neked. Kis levél, Ha ősz felé Megzizzen talpad alatt, Lehajolva csendesen megérinti ujjadat. Én leszek, én a levél, De ha eldobod, Az avar többmilljója közt Többet nem találhatod. Járod a kopasz lugast, A levelet nem leled. Ha másikat emelsz fel, Az nem adhat meleget. És amikor földet ér, Mikor meghal a levél, Megzizzen lépteid alatt; Lehajolva csendesen megérinti ujjadat.
1982. október 22. |